Cserépkályha vagy kandalló?

 

Manapság elég sokszor találkozunk ezzel a kérdéssel. Sok kandallós szakember  mondogatja azt, hogy ekkora hatásfok, meg akkora kW, stb. Egy kandalló, már csak szerkezeténél fogva sem lehet takarékos, hiszen a tűztérben elégetett anyag járat nélkül kerül közvetlenül a kéménybe. A meleget súlyánál fogva sem tarthatja addig, mint egy cserépkályha. Az igaz, hogy rögtön meleget ad, a cserépkályhára meg várni kell. De a tűz kialvása után 1 órával vége is a melegnek. Egy kandalló tűztérbetét max. 120 kg, egy cserépkályha mérettol függoen kb. 500-1500 kg. A másik érvelés, hogy a cserépkályhát 3-4 évente át kell rakni, mert a nyiláson át szivárogni fog a füst. Na ez egy olyan baromság, hogy csak na! Egy jól és hangsúlyozom, hogy szakszerűen megépített cserépkályhát 15-18 évenként kell átrakni! Talán! Esetleg csak kitisztítani! Találkoztam már olyan cserépkályhával, amihez 20 éve hozzá sem nyúltak, leszámítva a 8-10 évenkénti kikormozását. Égéstermék meg azért nem kerülhet a levegőbe, mert a huzat elszívja! Ha egy cserépkálya üzem közben füstől, akkor ott már van probléma. Vagy a kémény rossz, vagy a füstjárat méretezésével vannak gondok. Olyan cserépkályhát is láttam már, amin volt pár repedt kályhacsempe benn, de egy szikra füst el nem hagyta. Egy másik dolog az ár és a belevitt munka. Nézzünk meg egy kandalló katalógust, hogy konkrétan miből áll egy kandalló. És menjünk el megnézni, hogy hogyan készítenek egy kályhacsempét, meg hogyan épitik azt fel. Ekkor láttjuk azt meg, hogy mi mennyi. Az tény és való, hogy a kandalló tűzterek nagy látványablakkal rendelkeznek és szép a tűz látványa. Ennyi, több haszna nem nagyon van. Cserépkályhára is lehet nagy látványablakkal rendelkező ajtót felrakni. A cserépkályhának egy hátránya van, hogy bizony néha, a falazat vastagságától függően akár 20-30 percet is várni kell, míg elkezd langyosodni. De várni is kell utána, hogy kihűljön! A másik, hogy e két futési megoldásnak meg kell nézni a múltját.

Manapság az egyre dráguló energiaárak egyre többen gondolkodnak cserépkályha építésén.
Egy nagy kérdéssel mindig szembe találkozunk. Használt, vagy bontott cserépkályhát vegyünk. Nem célom senkit új, vagy bontott cserépkályhára rábeszélni.

Megpróbálom mindét változatnak előnyét és hátrányát leírni. Ezután döntsön mindenki saját maga.

Amit tudni kell az új kályhákról
-Az új cserépkályhák mindig drágábbak, mint a használtak
-Az új cserépkályha csak nekünk készül, a mi igényünk alapján
-Az új cserépkályhát mi fogjuk először használni
-Későbbi elempótlás megoldható

Amit a bontott cserépkályháról tudni kell
-Sokkal olcsóbb mint az új
-Esztétikailag nem mindig a legmegfelelőbb
-Későbbi elempótlás, nehézkes, vagy nem megoldható
-Csak szétbontáskor válik el, hogy mit vettünk

Az itt felsoroltakat megpróbálom kifejteni egy kicsit bővebben.

Új cserépkályha.

Az új cserépkályhák mindig  drágábbak, mint a használtak:
Gondolom nem kell különösebben magyarázni. Egy cserépkályhának a mai világban nem ott van az előállítási költsége, mint mondjuk 1978-ban. Az igények is mások.

Az új cserépkályha csak nekünk készül, a mi igényünk alapján:
Olyan cserépkályhát rendelünk, amilyet csak akarunk. A helyiség igényeihez mérve készül. Nincsen elcsiszolt csempe, repedt sarok, kapcsozott kályhacsempék, bosszúság, egyéb meglepetés.

Az új cserépkályhát mi fogjuk először használni:
Mi fogunk benne először tüzelni. Tulajdonképpen olyan, mint ha egy új autót kezdenénk használni. Nincsenek az előző használatból adódó meglepetések. Anyaggyengülés, alig észrevehető törések, stb

Későbbi elempótlás megoldható:
Ha a cserépkályha átrakásra kerül, és akad benne törött kályhacsempe, akkor nincs más dolgunk, csak elsétálni a gyártóhoz, és rendelni pár kályhacsempét. Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy ha új kályhát rendelünk, akkor már a rendelés pillanatában vegyünk minden elemből legalább plusz 5-10 %-al többet. Ez első hallásra elég meredeknek hangzik, főleg árban. Erre azért van szükség, mert lehet, hogy mire átrakásra kerül egyszer a kályha, addigra az a cég ahonnan rendeltünk, egyszerűen nem létezik, vagy aki csinálta már meghalt, stb. Ez már csak így van a mai világban. Ha a megrendelés pillanatában gondolunk a későbbiekre, akkor színben, és árnyalatban, és mintázatban is ugyanolyan pótcsempét kapunk, mint amiből a kályha épül fel.
Ez a kis előrelátás természetesen pénzbe kerül, de átrakáskor áldani fogjuk magunkat, hogy így döntöttünk. Megjegyzem, hogy nem törvényszerű, hogy az átrakáskor legyenek sérült kályhacsempék, de a gyakorlat egy kicsit mást mutat. 

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Régi cserépkályha.

Sokkal olcsóbb mint az új:
Nagyságrendileg olcsóbb, mint egy új cserépkályha. 10-40e forintért már használt cserépkályhához lehet hozzájutni. Míg egy új cserépkályha akar a tízszerese is lehet a használt cserépkályhához képest.

Esztétikailag nem mindig a legmegfelelőbb:
Hát igen. Napocskás, kis cirádák, kocka, és megannyi nonfiguratív idióta gusztustalan mintázat, melyhez okkersárga, vagy még rondább szín társul. Többnyire ezzel kell megbarátkoznia annak, aki régi cserépkályhát vásárol.

Későbbi elempótlás, nem megoldható:
Egyes példányok életkora eléri a 100 évet is. De az átlag életkor használt cserépkályháknál olyan 20-30 év körül mozog. Ahol ezeket gyártották, azok az üzemek már sehol nincsenek. Egyes "sláger" csempékbol, még cserépkályhásoknál találhatunk párat. Az elempótlás nehézsége különösen fennáll a régi egyedi antik cserépkályháknál.

Csak szétbontáskor válik el, hogy mit vettünk:
Ez olyan, mint a kinder tojás csak akkor tudjuk, hogy mit vettünk, amikor már szétbontottuk.
Ha még lábon álló cserépkályhát vásárolunk, akkor nagyon jól nézzük meg, hogy mit veszünk. Az sem árt, ha viszünk magunkkal egy szakembert. Ezeknél a régi cserépkályháknál az a probléma, hogy látszólag egybe van, de mégsem. A probléma akkor van, amikor bontáskor a látszólag egyben lévő kályhacsempe megmozdításra darabokra hullik szét. Az azért van, mert már a kályhacsempe anyaga elfáradt, amég álló cserépkályhában repedés mentén e kályhacsempe nem tud szétesni, mivel a mellette lévő csempék, és a cserépkályha falszerkezete, és a rá nehezedő többi kályhacsempe súlya még egyben tartja. Csak amikor odaér az ember a bontással, akkor jön a varázslat. Pak széthullott a kályhacsempe. Ha van egy ilyen kályhacsempe a cserépkályhába, akkor ott van több is. Olyan is előfordul, hogy már beépítéskor repedt kályhacsempét sütött el a cserépkályhás, amit kályhásdróttal megkapcsozott.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Szárítófűtés. 

A szárítófutés arra szolgál, hogy az cserépkályha csempéibol, és szerkezetébol az építésénél felhasznált vizet eltávolítsuk. Nagyon sok kályhás elbagatelizálja a szárítófutés jelentoségét. A szárítófutést mindig nagy odafigyeléssel, és körültekintéssel hajtsuk végre. A cserépkályha ajtaját tüzeléskor és a tuz kialvása után is nyitva kell hagyni. Mivel a tüzeloajtó végig nyitva van, ezért a szárítófutés idejére a cserépkályhát felügyelet nélkül hagyni nem szabd. A cserépkályha teljes kiszáradása akár több napot is igénybe vehet. Ez függ az építéskor használt vízmennyiségtol, a szárító tüzelés minoségétol, a külso homérséklet, és páratartalomtól.

Szárítófutés menete: Helyezzünk a tuztérbe újságpapírt, és apróbb száraz fanyesedéket. Ezután gyújtsuk meg a papírt, és amikor már lángra kapott a fanyesedék is, akkor kezdjünk rátenni fokozatosan a többi száraz fát (akác, tölgy). Ez naponta max 8-10 kg, de egyszerre sohase rakjunk 2 kg-nál többet a tuztérbe. Ha ennél több fát kezdünk eltüzelni egyszerre, akkor a hirtelen nagy meleg hatására a kályha belso falazatát összetartó agyaghabarcs nagymértékben berepedezhet, extrém extrém esetekben a hírtelen goznyomástól a csempék is eltörhetnek. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ha a szárítófutést elkezdtük, akkor ne szakítsuk meg addig, míg a kályhánk füstjáratai át nem melegednek.. Ez azért fontos, mert amikor meggyújtjuk a tüzet, és az égni kezd, akkor melegíti a falazatot, ami elkezdi kipárologtatni magából a benne található vizet. A víz párolgása két irányba történik. Az egyik irány az a cserépkályha belseje, ahol a füstjáratokon és a kéményen keresztül a vízgoz a szabadba, a másik irány az pedig a csempe felülete ahonnan a vízgoz a futendo helyiségbe távozik Ha a szárító futést megszakítjuk, akkor a tüzeloanyagban lévo kátrány lecsapódik a hideg kályha járataiban, és ez a kátrányréteg késobb a többi szoba felé távozó vízgozzel keveredve eljut a csempéig, amit a máz alá kerülve nagyon szépen el is színezhet. Ez különösen a fehér kályhákon fog szembetuno lenni.
Szárítófutéskor mindig nyissunk ki egy ablakot, hogy a kályhából távozó vízgozök szabadon ki tudjanak jutni a helyiségbol. Meg kell említeni, hogy szárítófutéskor elofordulhat enyhén kellemetlen szag is. Ettol ne ijedjünk meg, mert ez a szag csak a párolgó víz szaga. Olyan szag, mint ha egy nedves bányában járnánk. De ez a szag a szárítófutés végeztével el fog múlni.
Ha a kéményen még fehér füst távozik, akkor még a kályhánk nem száradt ki rendesen, ugyanis a fehér füst sok vízgozt tartalmaz. Ha cserépkályhánk kello kép kiszáradt, akkor lehet megkezdeni benne a normális tüzelést. Ez az írás csak irányelvet tartalmaz a megfelelo szárítófutéssel kapcsolatban. A szárítófutéssel kapcsolatban mindenképpen kérje ki a kályhát építo szakember tanácsát.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Kivel építtessük a kályhánkat? 

A kályhaépítéssel az a probléma, hogy mint más szakmánál , itt is nagyon sok a kókány, szélhámos ember (tisztelet a kivételnek), akik nagyon rossz munkát végeznek nagyon sok pénzért.
Gondoljunk bele, mi történik akkor, ha egy rossz szakembert fogunk ki.

Eloszor is tönkre megy a csempénk, amit nem kevés áron vásároltunk.Ugyanis a rosszúl, gány munkával felrakott csempét nagyon nehéz már korrigálni, nem beszélve arról, hogy ezt más kályhás érthető okok miatt nem is szívesen fogja elvállalni.

Ehhez vegyük hozzá a kályhaépítésbol adódó koszt, az esetleges bontásból adódó még nagyobb koszt, és ezt mindet fűszerezzuk meg jó sok idegességgel.

       Le szeretném Írni önöknek,hogy hogyan kell gondolkodni amikor kályhással

(nem betanított eladóval) beszélnek!

 

1. Nos a legfontossabb dolog az az,hogy tudják azt,hogy mit szeretnének építtetni!
2. Az,hogy tényleg csak kiegészítő fűtésként szeretnék-e használni?
3. Spórolni is szeretnének a fűtésen,vagy dekoratív elemként szeretnék a nappali közepére?
4. Mekkora kéményük van,és mekkora kellene valójában?

 

Na akkor ezek ismeretében elmondom azt:először is senki nem dolgozik ingyen! Vanak közmondások.Olcsó húsnak híg a leve,folytathatnám,ez már rablás stb.Mindig tisztességes munkát kell végezni tisztességes áron.Ez nagyon fontos egy sokáig működő kft. életében.
Mi is fizetünk járulékot, meg élni is kell valamiből.Persze akadnak köztünk is mint mindenhol szélhámosok,de azoknak gyakorlatilag nincs múltjuk,és a tapasztalat azt mutatja hogy nem is lesz jövőjük.Általában két-három évig dolgoznak(akik ilyennek esnek áldozatul,azokat részben sajnálom,) és aztán eltűnnek.

Az amikor az egyik kályhás kb. +30.000 Ft eltéréssel ad ajánlatot az lehet,hogy nem azért van,mert annyival többért dolgozik,hanem mert annyival többet is rak bele.

Tehát saját magát vágja át a kedves ügyfél.

Ha hiszik,ha nem:egy átlagos négyzetalapú kályhába kb.30%-kal kevesebb belső anyag kerül,mint egy komolyabb középpárkányos kályhába.

Az ülőpadkásról nem is beszélve!

Ott dupla belső anyag van csak a padkában(persze nem a sóderral felöntött,hanem a járatokkal kiépített kályhákról beszélek).

Na és ugye akkor még a csempetöbbletről nem is beszéltem,ami nem tíz fillér.

Na ha ezeket figyelmen kívül hagyja,akkor megint csak saját magát vágja át a kedves ügyfél.

Valaki megvesz 300-400 ezerért egy kályhára való minőségi csempét,aztán összerakatja egy olyan kályhással aki utoljára 40 éve volt továbbképzésen,és csak azért mert 20 ezerrel kevesebbért csinálja,meg is érdemli.

Saját magát vágja át a kedves ügyfél.

Összegzés:

1. Kályha és kályha között is van különbség ha csak egy párkány is(30.000 Ft)
2. Kisebb kályha kevesebb belső,ngyobb kályha akár dupla belsőanyag(30-40.000)
3. Olcsó szakember nem biztos hogy 100%-ig megbízható.
4. Csempetöbblet egy kályhán belül,értem itt a párkányok számát (30-50 ezer)

A cserépkályha tisztitása.(háziaszonyoknak)
     

 A cserépkalyha tisztítását mindig száraz,puha ruhával végezzük.Mivel a kályhacsempe egy porózus kerámiaipari termék,ezért a vele kapcsolatba kerülő nedvességet a máz hajszálrepedésein keresztül magába szívja, és ha a vizes ruhánk koszos volt,akkor a csempe ezt a koszos levet fogja magába szívni,ami természetesen a csempénk elszinezödésével fog együtt járni.Acsempe által beszívot koszos léböl viszamaradt koszt a máz alol eltávolítani nem lehet.Acsempéken található esetleges makacsabb szenyezödést tiszta alkoholos puha ronggyal probáljuk meg eltávolítani. Ne használjunk zsíros,olajos kencéket jelenleg kapható tisztitoszereket(domestos,cif stb)a csempe fényesítésére,tisztítására.

Kémény.

A jó kémény a legfontosabb a kályha müködése során.Ha nem megfelelő a kémény huzata a kályha füstölni fog.Kandallók esetén a kémény minimális belső átmérője 160mm, de igazából 180mm, 200mm-t szoktunk ajánlani.Cserépkályha esetén jobb a helyzet,mert a hagyományos kistéglás kéménybe is beköthető,melynek belső átmérője 140mm.Igaz, itt is jobb,ha 160-180mm-es kémény van.A legjobb,ha a kifejezetten erre a célra gyártott Leier, vagy schiedel kéményt vásárolnak.A kémény magassága is nagyon fontos, minimum 4,2 m-nek kell lenni.

 Milyen fa használható.

Fűtésre száraz,keményfát használunk.Ilyen a bükkfa,akácfa,kőrisfa,égerfa és az összes gyümölcsfa.A keményfák nyugodt lánggal égnek és kevés a hamujuk,fűtőértékük magasabb, minta puha faféléknek.A puhafák nyír,hárs,fenyő,gyorsabban égnek,sok hamut adnak és hamar kihül a parazsuk.A gyantatartalmú tűlevelű fák élénk,gyors lánggal égnek és a gyantakristályok miatt gyakran pattognak és sisteregnek,égésükkor a szikrakicsapodás nagyon gyakori.A gyanta égésekor nagyon sok kátrány és korom keletkezik,ezért az ilyen fa használatakor számitani kell a kátránylerakodásra és a kályha élettartalmának idö elötti elhasználodására.A fát cserépkályha esetén a tüsztér méretéhez 30-40cm hosszuságúra kell fűrészelni.Csapadékmentes helyen kell tárolni.Csak nagyon száraz fát használjunk,a legjobb hatásfok elérése érdekében is,és azért is,hogy elkerüljük a cserépkályha ajto üvegének kormolodását.

Oldal: Hasznos tanácsok
Szücs Kémény Cserépkályha KFT. - © 2008 - 2024 - szucskft.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat